Háttérszöveg a panorámához

 2012.10.21. 15:07

Ülök az extramocskos vagon legbüdösebb fülkéjében, amikor jön a néni:

- Szerusz. Ez nem az első osztály? Ott vannak ilyen fülkék, nem jó helyen ülsz. Szállj ki innen, megbüntetnek, jön a kalauz. 
- Nincs itt olyan, tessék csak leülni bárhová.
- Hogy-hogy nincs? Nebeszélj nekem, mindenholvan. S mivan, ha nekem oda szól a jegyem? Adnak-e? Oda ültetnek-e? Mindegy, ideülök hozzád. Elveszem a táskád, s melléd ülök, mert rosszul vagyok, ha háttal ülök.
- Csak tessék.
- Ditrói vagy ugye? Látom rajtad az vagy, hova mész? Gyergyóba mi? Én Csíkszeredába megyek a lányomhoz. Van kocsim is, de 70 lej a benzin, s nyugdíjas vagyok, nem engedhetem meg magamnak, hogy ennyiért utazgassak. Van kuponom, azzal csak 9 lej a vonat. Alig 530 lej a nyugdíjam, pedig egy csomó évet ledolgoztam annak idején. Fáj a lábam is, tudod-e, nem jó ez a vonat. Alig tudtam feltérdelni, s aztán felmászni, olyan magas, mint a rossznyavalya. Még fiatalon fel lehet lépni, de én már nem tudok. S mit csinálsz a városban? Jajj nézzed meg te nem lett pityóka az idén. Ne beszéljek hülyeséget, lett az, csak nem nőttek meg. Tiszta mogyoró lett az egész. Mihelyt kivettettük, a malacokot engedtem rá, ették is meg. Ennyi volt a termés. Nézd meg te, Szárhegyen lett káposzta. Bárazlegyen. Itt mindig szokott. Né milyen jó nagy fődek, fóliaházak. Vajon abban a narancssárga házban mivan? Nem tudod leánka? Mittudszte? Nyomjátok a gépet egész nap, buták vagytok mint a főd. 
- Igen.
- Né mekkora házak. Sírunk, hogy nincs pénz, szar hely ez a székelyföld, de ez hagyján, de mi van olténiában? Szegénység, mocskosság, igénytelenség. S jóvan az úgy nekik, nem kell oda luxusblokk. Itt meg csak építik ezeket a nagy vityillókat, s aztán teszik ki a táblát, hogy eladó, me nem tudja az adót fizetni, s nincs mit megegyen. Né ezis. A nagykocsit megvette, de nincs pénze benzinre, ott eszi a rozsda a ponyva alatt, s hajtsa a biciklit a hajnali ködben. Jajmilyenvilág van. Te hová mész? Nem fésülködtél? Kicsit elaludtad a hajadat. Vedd le azt a napszemüveget, lássam a szemeidet. (Ekkor már az arcomba lihegett, s a nyála a nyakamat öntözte.) 
- Ez nem napszemüveg, enélkül nem látok, inkább hagynám.
- Hát de lassan menyen ez a vonat, ne lennék ilyen trombózisos lefutnám száz méteren. Tegnap megdöglött a tehenünk. Azt is el kellett intézzem a délelőtt, úgy el vagyok fáradva, s el se merek alunni a vonaton, me jönnek a cigányok, s viszik el a csomagot. Te is szállsz le, ülhetek itt egyedül Csíkig. S a leányom se jön ki elém. Lusta az is. Egész nap tekereg, s aztán kell jöjjek hétvégére, szedjem össze. El vannak városiasodva. Ott ülnek a blokkba egész nap, s még azt merik mondani estére, hogy fáradtak, mikor feszt szivaraznak a balkonon. S aztán sírunk, hogy nincs pénz. Én amúgy nem vagyok idevalósi. Ratosnyai vagyok, csak ide jöttem férjhez 35 éve. Az sok idő, megette a zuram a zéletemet. De kellett tűrni, nem volt hova menni. Annak idején nem úgy volt mint most, hogy hipp-hopp válunk el. Azé minek kell megesküdni?
- Ne tessék haragudni, de én itt leszállok.
- Isten veled leányka, megyek keressem meg az elsőosztályt.

A bejegyzés trackback címe:

https://zabothegyezo.blog.hu/api/trackback/id/tr884861163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.