Lenke felcseperedett, ideje megismerkednie a nőgyógyásszal. Egy évbe telik, mire rászánja magát, hogy egy puncigyűjtőnek meztelenkedjen. Családorvos, beutaló, időpont koldulás. Eljött a nap, mit szívesen kihagyott volna az életéből, vagy odaadta volna egy haldoklónak, éljen tovább. 
Nem. Beült a sorba a nagy fehér ajtó előtt, melyen nagy zöld táblán a következő felírat állt: Ginecologie, Emancipunci Ottó.
Szakadt, vasalatlan szövetgatyás 50-es hölgy egyik széken, szandálban koszos szürkévé változott fehér zoknit viselő huszonéves a másik széken, két pocakot növesztett cigánylányka az ajtóban és egy fésületlen fogú genetikai selejt toporgott egy sarokban a sor(s)ára várva. Steril környezetébe visszakozva olvadva Lenke szédülést és hányingert érzett (a körülötte toporgó emberszabásúaktól). Az arcán kétségbeesett undorral várta, hogy végre szólítsa a még ismeretlen nővérke. Az ajtó nyílt, egy böhöm magas mutáns nő lesett le rá szemüvege alól (a szintkülönbség miatt). Lenke szívem, hol vagy? Te következel édesem! A kedves nővér tegezősre vette a figurát és a szottyadt bőrű öreglányokat is tegezte. Ijedtükben észre sem vették. 
Lenke bearaszolt, elképzelt magabiztossága nem volt vele, inába surrant minden bátorsága. A nyájas, de még ülve is magas nővérkenéni adatai után érdeklődött. Hamar kiderítette azt is, hányadjára jár puncilesőnél. Lenke remegve köpi ki a rettentő nehéz szót: elsőre. Apró utasítások következnek: Menj be azon az ajtón, vetkőzz meztelenre, találsz odabent köpenyt, jó esetben papucsot és várj a sorodra. A még kislány fáziskéséssel látva kereste meg a négyszögű helység másik ajtaját, melyen jó esetben magától is be tud menni. Sikerült hát.
Odabent további 5 szellemi fogyatékos várta, kikben csupán annyi közös volt, hogy egyforma volt a büdösen steril köpenyük és papucsuk. Megrémült köszönéssel csukta be maga mögött az ajtót és félve körültekintett megmérve alaposan a bent tartózkodókat. Ketten fogadták mindössze köszönését, bár lehet, hogy az egyik csak a terem visszhangja volt. Köpenyt és papucsot nem talált, így hát sorára várt, hátha majd hoznak. Az egyagysejtűek heves beszélgetésbe kezdtek, hiszen már percek óta ismerték egymást.
- Nagyon fáj a bal méhem, feketedik a szemem alja és hámlik a tenyerem is. Rákra gyanakszom. - szól egy 25 körüli gülüszemű csúfság.
- Áh dehogy rák az. S különben is. Én háromszor ültem 2 hetet kórházban, 2 féle injekciót kaptam 3 tablettával kiegészítve. Alig tudok ülni úgy fáj megint. Biztosan vissza fektetnek. Jaaaj, mi lesz velem?! - ilyet szól a 30 körüli csontig száradt feleség.
- Én elmennék venni egy terhességi tesztet, hol egy patika?! - ekkor vette észre Lenke, hogy a sarokban ül egy 65 körüli néni is.
- Szemben a patika Vilma néni, hozzon egyet nekem is. - Válaszol a 40 körüli nő. - Remélem, van annyi pénzem. Ma reggel a gyerek Karácsonykor összegyűjtött pénzéből loptam ki cigire, meg tesztre. Muszáj tesztet vegyek, me' má' van 4 gyerekem s volt 2 abortuszom, meg egy vetélésem is. Nem hiányzik még egy duzzadás nekem. Elegem van kölyökből.
 Egy rendkívül csinos leányzó ül Lenkével szemben, időnként egymásra pillantanak nagyon is tudva, mire gondol a másik. 
Közben az orvos titulusú csernushasonlat megvizsgálta egy páciensét, melynek  Lenke örült a legkevésbé, hiszen felszabadult egy köpeny, magára kell öltse.  
Egy nem a tengerparton pirult borzos hölgy melengette barna testén a köpenyt majd egy órán keresztül. Lenke csak ledobta maga mellé, legalább hűljön ki. Keserves kínok között a sok agyatlan várakozó előtt meztelenre vetkőzött és felvette a szürke köpenyt. Lélegzetét ritkítani próbálta, hogy ne érezze a belőle áradó bűzt és véletlenül sugárba hányja össze a váróterem közepét. 
10 perc rajtpozicióban való csücsülés után érezni kezdte, hogy mégis csak február van. Rohadt hideg volt a váróban. A lebbencs köpeny alatti egy szál semmi kevés volt a fűtésre, és a vastag úszógumi sem melegítette derekát. Magára öltötte kabátját és várt a sorára. Közben számolta a perceket, órákat. 
Az intenzív sztorizgatást egy agonizáló középkorú nő valódi ájulása törte meg. Jött az emancipunci és a nővérnéni, behúzták kivizsgálásra. Semmi baj Lenke, nyugi van, max kinyiffant. 
Lila foltosra fagyott lábszárral ült csonka lábú székén, tűhegyes mellbimbókkal és kék ujjakkal torzított képeket látott maga előtt, majd egy kép visszahozta a valóságba. Nyílt az ajtó és nevét szólították.
Remegő lábakkal közeledett a nagy budzájú orvos felé, aki ráadásul vállig érő göndör hajat húzott feje után. Hatalmas medvemancsai hozzáértek a vállához, majd egy kecske nevű ülő alkalmatosságra helyezte a lányt, kinek szíve ekkorra már a nyakában dobogott. Az óriásnővér másfél fejjel volt magasabb a csernusutánzatnál, de amikor Lenke fölé hajolt és a megfelelő helyre rakta a lábakat, az úgy érezte, mintha dobbantóval se érné fel, hogy egy istenes poffal díjazza, amiért hozzá matatott. 
Az orvos übersteril kesztyűt csattintott orbitális kezeire, majd egy botmixerhez hasonló kábeles müty-müttyöt cuppantott Lenke vaginájába, aki ekkor már könnyeivel küzdött a megaláztatástól. Csuklócsavarral játszott a nőgyógyászat csernusa, és láthatóan élvezte. Bájosan összepislogva a nővérkével állapították meg a diagnózist. Az óriás asztalához ülve gyártani kezdte a recepteket, míg az orvos lábra segítette Lenkét és molesztálósan simizte végig a hátát. Örült szegény, hogy ennyi mutáns után látott egy átlagos nőt is. Lenke 3 lapos receptje elkészült és nyálas mosollyal jeleztek, hogy most mehetsz puncika, de 3 hét múlva gyere vissza az eredményeidért. Lenke mufurc arca változatlan maradt a viszont nem látásra szöveg kimondása során is, majd távozott, vissza az újonnan érkező páciensek közé. Ledobálta köpenyét és szakadt papucsait, majd sűrűn kapkodta magára saját lenkeillatú ruháit. Ekkor jött rá, hogy kegyetlen derékfájdalmat érez, de ügyet nem csinálva belőle, rohan kifelé az ajtón. A végeláthatatlan folyosón végigszaladva, lépcsőkön le, buszra fel. A kulturált társaság és a meleg busz Lenke számára maga volt a paradicsom. Hanyatt dőlt a kényelmes ülésen, belebújt kapucnijába és szörnyen várta, hogy hazaérjen meleg szobájába. Maga a pokol volt a 4 órás várakozás a rettentő hideg váróterembe csórén egy lepedő alatt. Ekkor hasított bele az iszonyatos vesegörcs. Kétrét görnyedve, mászott haza a 200 méteres útvonalon, majd bezuhant az ágyba fogcsikorgató fájdalmai közt. 
Szeretetteljesen várták otthon: - Azé vagy így meggörnyedve, mert abortuszon jártál???