Villámsztori egypercben

 2012.12.02. 11:03

Hónom alá csípve a liter olajat, ami a vassárnapi rántott hús alá szükséges vágódtam ki a sarki bolt ajtaján, mikor egy földi halandó csevejre invitált:

- Hé, hó, szííííjaaaa! - kiabált le a szekérről, nagy sapkája alól a férfi.

- Szervusz. - köszöntem oda két pislogás között illedelmesen. Amint kimondtam, már meg is bántam, hiszen egy idős ember nézett vissza rám. - Üdvözlöm. - Javítottam ki magam, mert székelyföldön nem tegezünk csak úgy bárkit. Itt a magázó forma a tisztelet alapja. (mekkorabaromság)

- Hogy vannak az alszegiek? Be rég nem találkoztunk te!

- Köszönöm, jól vagyok, de...- folytattam volna.

- Na, s apádék micsinálnak? Még Hévízen dolgozik-e? - érdeklődik levegőt sem véve az izgalomtól.

- Apám nyugdíjas. Nem dolgozik már sehol.

- De jól vannak-e? Olyan rég nem láttam. Múltkor a misén, de nem tudtam vele beszélgetni, me azé ott mégse illik, s aztán úgy eltűnt, többet nem kaptam meg.

- Igen, jól van.

- A többiek? Bátyádék? Dolgozik-e? Hány gyermek van?

- Mindkét bátyám jól van, két-két gyerek van.

- S hol dolgozik na?

- Melyik?

- Há mindkettő!

- Andris a Kókis Kft-nél, Robi a Fortrans Detroitnál.

- Mocsok hóhányók, hogy élveztem őket annak idején, mikor még kölykök voltak. S te micsinálsz? Tudod-e én 15 éves korodig azt hittem, hogy apádnak az unokája vagy. Na érted. Késői leányka vagy, aszittem az Andrisé vagy.

- Nem.

- S te most hányadikos vagy?

- Én végeztem.

- Igen??! Sikerült az érettségid? Me az idén nagyon nyesték a bandát. Vótak valami kamerák is, vagymi.

- Sikerült. 2009-ben érettségiztem. Lehet azért, mert nem voltak kamerák.

- Már akkor? S micsinálsz azóta?

- Végeztem az egyetemen is.

- Jesszus mária. Orvos leszel? Ügyvéd? Mérnök.

- Nem. Egyik sem.

- Há?? Akkor mit tanultál?

- Kommunikáció és közkapcsolatokat.

- Ja. Aha. - s néz bután. - S abból most mi lehetsz?

- Hát széleskörű a szakma. Rádiós, tévés, sajtószóvivő, közkapcsolatokért felelős, meg ilyenek.

- Na ez nekem magas, de ha jól sejtem hazugnak tanultál. - vágja hozzám nyersen kifinomult véleményét.

- Ha úgy vesszük...

- Na s mama hogy van? Rég nem láttam. Jár még lakodalmat főzni?

- Nagyi jól van. Már nem jár. Vigyáz az egészségére, nem való már neki a 24 órás talpalás.

- Na mondd meg, csókoltatom.

- Rendben, de mit mondjak, k....

- Na megyek, me türelmetlen a ló, minnyá itthagy. - veszi fel a nyúlcipőt.

- Rendben, csak tudni szeretném, kihez van sz...

- Szerusz, istená'gyon!

- Viszlát.

.............

Sose tudom már meg, ki volt.

A bejegyzés trackback címe:

https://zabothegyezo.blog.hu/api/trackback/id/tr574942564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása